A gyümölcsfák csemetéi között suháng vagy koronás fácska minőséget lehet megkülönböztetni. A suháng vesszős fiatal csemete, melynek koronáját az ültetés utáni tavasszal mi alakítjuk ki. A koronás fácska már eleve ágakkal rendelkezik, így már a kertészet alakítja ki a törzsmagasságot és vázágak szerkezetét. A meggy, a mandula és az őszibarack szinte minden esetben ebbe a típusba tartozik.
Másik fontos minőségbeli különbség, hogy szabadgyökerű vagy konténeres gyümölcsfához jutunk hozzá. A konténeres fácskát lényegében bármilyen évszakban ültethetjük, kivéve, ha fagy van. A gyökerek ugyanis fagyérzékenyek, éppen ezért nem szabad mínuszban ültetni a növényeket. Konténeres fát szinte minden időszakban vásárolhatunk a kertészetekben.
A szabadgyökerű fákat ősszel termelik ki. Lombhullás után történik ez a munkafolyamat, vagy azelőtt, de akkor a fákat lelevelezik, hogy a kitermelt fák szövetei ne száradjanak ki. A szabadgyökerű növényeket vagy kitermelés után közvetlenül ültetik, vagy vermelőbe kerülnek. Hagyományosan a vermelés során kötegelve a földbe ásott árokba (verem) helyezik a növényeket és földdel takarják a gyökereket. A fák a vermelőben a tavaszi hajtásmegindulásig maradhatnak, azután az ültetés kockázatos. A modern tárolás történhet hűtőházakban is, ahol takarás nélkül, párásítás mellett 1-4 ⁰C-on helyezik el a szabadgyökerű csemetéket.
Ültetés házilag
Bármilyen minőségű fácskát vásárolunk is, nagyon fontos művelet a gyümölcsfa ültetése, mellyel kapcsolatos tanácsaink az alábbiak:
Első lépésként egy kb. 50×50 cm-es, vagy nagyobb növények esetén kb. 60×60 cm-es, hasonlóan mély gödör kiásásával kell kezdenünk az ültetési munkafolyamatot. A föld felső, tápanyagban gazdagabb rétegét és az alsó réteget külön kupacokba helyezzük el.
Második lépésként az ültetőgödör aljára szervestrágyát vagy tartós hatású műtrágyát keverünk, majd a csemete gyökérnyakát a talaj szintjével egy magasságba helyezzük el. Ezelőtt a csemete gyökereit visszametsszük, ha sérült vagy beteg részeket találunk rajtuk. A gyökerek metszése után iszapolni is szokták a fákat, ami azt jelenti, hogy az ültetőföld talaját vízzel elegyítjük, míg pépet nem kapunk és ebbe mártogatjuk bele a gyökereket. Ez a gyökérképződést serkenti.
Az ültetőgödröt a fa behelyezése után először a felső talajréteggel, majd az alsóval töltjük meg, és a talajt folyamatosan tapossuk a csemete körül. A megtöltés után célszerű tányérszerűen kialakítani a törzs környékét, hogy az öntözővíz és a csapadék a gyökerekhez folyjék. Az ültetés végén addig töltjük után a tányért, míg tartósan nem marad meg a víz benne.
A csemetét tavasszal, kihajtás előtt érdemes visszavágni, mivel az őszi metszés után a visszavágott hajtások károsodhatnak.